servus servorum Dei (lat. 'Isten rabszolgáinak rabszolgája'): pápai cím, mely kifejezi, hogy Krisztus, amikor Péternek átadta a hatalom jelképét, a mennyek országának kulcsait (Mt 16,19), valójában szolgálatot bízott rá. - Minden ker. hivatása szolgálni Istent a felebarátban (vö. Róm 6,13; 12,11; 14,18), s ezáltal uralkodni (vö. Róm 5,17.21; 2Tim 2,12). A ~ ezt a pápára, mint a legfőbb hatalom hordozójára vonatkoztatja. - A címet I. (Nagy) Szt Gergely (ur. 590-604) kezdte használni még pápasága előtt, s ő vezette be a pápai kancelláriában is, részben a konstantinápolyi pátr. udvarban tapasztalt címkultusz ellensúlyozására. **

LThK IX:695.